Előrehozott választás: szavazatok, határidők, előzmények

Ha semmi nem gyorsítja fel a választási időszak végét, Szlovákia legkésőbb 2027 szeptemberében választ új parlamentet (a napot még senki nem írta ki). 2026 ősze óta azonban többször felmerült, hogy korábban is szavazhatnak. Ez a szöveg azt magyarázza el, mi kellene ehhez: hány képviselőnek kell egyetértenie, milyen határidők érvényesek a döntéstől a választás napjáig, és hogyan rövidítették le a választási időszakot korábban. 2026. november 10-ig a Nemzeti Tanácsban senki nem nyújtott be javaslatot a választási időszak lerövidítésére. Nem jósoljuk meg, lesz-e előrehozott választás, és senkinek nem tanácsoljuk, kire szavazzon. Ha a helyzet változik, a szöveget frissítjük.

Röviden:

• 2023 januárja óta a választási időszakot a Nemzeti Tanács határozattal rövidíti le, nem alkotmánytörvénnyel (az alkotmány 73. cikkének 3. bekezdése). A határozatnak meg kell adnia, mikor írják ki és mikor tartják a választást.
• A határozathoz a 150 képviselőből legalább 90 igen szavazata kell (84. cikk 4. bekezdés), függetlenül attól, hányan vannak a teremben. Javaslatot legalább 30 képviselő nyújthat be.
• A választás kiírása és a szavazás napja között legalább 110 napnak kell eltelnie (180/2014. sz. törvény, 56. §). Egy 2027. januári választást ezért már 2026 októberében ki kellett volna írni.
• A választási időszakot eddig négyszer rövidítették le: 1994-ben, 2006-ban, 2012-ben és 2023-ban szavaztak így. Az elfogadástól a választás napjáig mindig 128–242 nap telt el.

Mit mond az alkotmány 2023 óta

Az alkotmány szerint a képviselőket négy évre választják (73. cikk 1. bekezdés). 2023 januárjáig nem volt általános szabály arra, hogyan lehet ezt az időszakot lerövidíteni. Amikor a pártok korábbi választásban állapodtak meg, a parlament egyszeri alkotmánytörvényt fogadott el, amely maga határozta meg a választás napját és a választási időszak végét.

A 2023. január 25-én elfogadott 24/2023. sz. alkotmánytörvény új eljárást vezetett be. A 73. cikk 3. bekezdése szerint a folyamatban lévő választási időszak a Nemzeti Tanács olyan határozata alapján rövidíthető le, „amely meghatározza a választás kiírásának és megtartásának idejét” (saját fordításunk). Ebből négy szabály következik:

1. Ki nyújtja be a javaslatot: „a képviselők legalább egyötöde”, vagyis 30 a 150-ből. A kormány, az államfő vagy egyetlen képviselő önállóan nem teheti meg.
2. Mit kell tartalmaznia a határozatnak: a választás kiírásának időpontját és a választás napját. Nem elég kimondani a lerövidítést, és a dátumot későbbre hagyni.
3. Hány szavazat kell: „az összes képviselő legalább háromötödös többségének” egyetértése (84. cikk 4. bekezdés), vagyis 90. Egy rendes törvényhez a jelenlévők többsége is elég; itt viszont mind a 150 mandátumból számolnak, így a távollévő képviselő ugyanúgy hat, mint aki nemmel szavaz.
4. Hogyan hirdetik ki: a határozat a Törvénytárban (Zbierka zákonov) jelenik meg, és a lerövidített választási időszak a választás napján ér véget.

Az alkotmány ennél az eljárásnál nem nevez meg olyan időszakot, amikor a határozatot ne lehetne elfogadni. Azt a korlátozást, hogy a lerövidítésről a választási időszak első és utolsó évében nem lehetne dönteni, csak a Hlas népszavazási javaslata tartalmazta, amelyet a parlament 2026 szeptemberében második olvasatba utalt; hatályos jog nem lett belőle.

Népszavazás ugyanerről a kérdésről

Az alkotmánymódosítás előtt, 2023. január 21-én népszavazást tartottak arról, hogy lehessen-e a választási időszakot népszavazással vagy a Nemzeti Tanács határozatával idő előtt befejezni. A 4 377 565 választásra jogosult közül 1 193 198-an vettek részt, azaz 27,25% (Szlovák Statisztikai Hivatal). Az érvényességhez a jogosultak több mint felének részvétele kell, ezért a népszavazás érvénytelen volt. Négy nappal később a parlament maga fogadta el az alkotmánymódosítást, de csak a határozatos változatban; a népszavazással történő lerövidítés nem került be az alkotmányba.

2026-ban két kezdeményezés is visszatért ehhez. Peter Pellegrini államfő nem engedte a júliusi népszavazásra a választási időszak lerövidítéséről szóló kérdést, amelyet a Demokrati petíciója javasolt (TASR, 2026. július 5.). A Hlas javaslata, amely ezt a népszavazást lehetővé tenné, 2026. szeptember 17. óta második olvasatban van; első olvasatban 78 képviselő támogatta, az elfogadáshoz 90 kellene.

Miért a 90 a kulcsszám

Az nrsr.sk szerint 2026. október 15-én hét képviselői frakció és kilenc független képviselő van. A frakciók és a függetlenek listáját november 10-én újra ellenőriztük, nem változott.

A táblázatból egyszerű számítás következik: ha a Smer és a Hlas nem szavazna a határozatra, 150 − 41 − 24 = 85 képviselő marad. Még ha az összes többi, az SNS és minden független is igennel szavazna, akkor sem lenne meg a 90. A határozat tehát nem mehet át a Smer vagy a Hlas legalább néhány képviselője nélkül. Fordítva: az SNS nélkül a 90 szavazat összejöhetne, ha a többi frakció megegyezne (saját számításunk az nrsr.sk létszámaiból; feltételezi, hogy a képviselők frakciójukkal együtt szavaznak).

Más a helyzet az egyszerű többséggel. A TASR szerint (2026. november 3.) a kormánykoalíciónak Roman Malatinec független képviselő Tomáš Tarabához való átállása után 75 biztos szavazata van; a TA3 (november 8.) ugyanezt a számot közli. Egy törvény elfogadásához azonban a jelenlévő képviselők többsége elég (az alkotmány 84. cikkének 2. bekezdése), így a 76. szavazat elvesztése önmagában nem jelenti, hogy a parlament nem tud dönteni. A választási időszak lerövidítésénél másként számolnak: mindig 90 a 150-ből.

Határidők: a határozattól a szavazóhelyiségig

Ha a képviselők meg is egyeznének, választást néhány hét alatt nem lehet szervezni. A Nemzeti Tanács választását a testület elnöke írja ki, legkésőbb 110 nappal a választás napja előtt (a 180/2014. sz. törvény 56. §-ának 1. bekezdése). A törvény nem ír elő külön, rövidebb határidőt az előrehozott választásra. A kiírásról szóló döntés a Törvénytárban jelenik meg, és mindig szombaton szavaznak (20. §). A 110 naphoz a választási naptár további határidői kapcsolódnak, például a jelöltlisták benyújtása; ezeket a választási útmutatóban találja.

Hogyan jön ki ez a naptárban (saját számításunk az 56. § 1. bekezdése alapján):

Az első sorból látszik, miért nem lehetséges már törvénymódosítás nélkül a 2027. január, amelyről szeptember végén szó esett: a választást legkésőbb 2026. október 12-én ki kellett volna írni. 2023-ban maga a határozat írta elő, hogy a Nemzeti Tanács elnöke a választást „legkorábban 130 és legkésőbb 110 nappal” a megtartása előtt írja ki; egy jövőbeli határozat más időablakot is választhat, de a törvény módosítása nélkül a 110 napnál rövidebbet nem.

Feloszlathatja-e a parlamentet az államfő?

Igen, de csak az alkotmányban felsorolt esetekben (102. cikk 1. bekezdés e) pont). Az államfő akkor oszlathatja fel a Nemzeti Tanácsot, ha:

• a kormány kinevezésétől számított hat hónapon belül nem hagyta jóvá a kormányprogramot,
• három hónapon belül nem döntött olyan kormányzati törvényjavaslatról, amelyhez a kormány a bizalmi kérdést kapcsolta,
• három hónapnál tovább nem volt határozatképes, noha többször összehívták,
• vagy ülésezését az alkotmány által megengedettnél hosszabb időre megszakították.

Az alkotmány szerint ezt a jogát „nem gyakorolhatja választási időszakának utolsó hat hónapjában, háború, hadiállapot vagy rendkívüli állapot idején” (saját fordításunk). Az államfőnek csak egy esetben kötelező feloszlatnia a parlamentet: ha a népszavazáson a választók nem hívják vissza (102. cikk 1. bekezdés e) pont). Robert Fico kormányát 2023 októberében nevezték ki, és a Nemzeti Tanács továbbra is szavaz, például 2026. október 14-én elfogadta a 2027-es költségvetést. Aneta Világi politológus a TA3-nak (2026. november 10.) emlékeztetett rá, hogy olyan helyzet, amikor a parlament három hónapnál tovább nem határozatképes, eddig nem fordult elő. Az eddigi négy lerövidítésről mindig maga a Nemzeti Tanács döntött.

Négy lerövidített választási időszak

Forrás: a Törvénytárban kihirdetett szövegek a slov-lex.sk oldalon; a napok száma saját számításunk.

A négy jogszabály tartalma hasonló: az adott évben megválasztott parlament választási időszaka a választás napján ér véget, és a választást a megadott napon tartják. Némelyik rendkívüli helyzetekre is tartalmaz szabályt. Az 1994-es törvény a Szövetségi Gyűlésbe 1992-ben megválasztott szlovákiai képviselők mandátumát is megszüntette. A 2006-os törvény hatályon kívül helyezte a Nemzeti Tanács elnökének 2006. február 7-i döntését a választás kiírásáról, és kimondta, hogy ha nincs megválasztott elnök, a választást a megbízott alelnök írja ki. A döntéstől a választás napjáig egyszer sem telt el 128 napnál, vagyis négy hónapnál kevesebb.

Mit mondanak a pártok

Az általunk talált nyilvános nyilatkozatok összefoglalója, dátummal és forrással. Az álláspontok változhatnak; azt közöljük, ki mit mondott, nem azt, hogyan fog szavazni. A frakcióval nem rendelkező pártoknál nyilatkozatokról van szó, nem parlamenti szavazatokról.

A Magyar Szövetségtől, a Sme rodinától és a Právo na pravdutól ebből az időszakból nem találtunk nyilatkozatot az előrehozott választásról; egyiküknek sincs frakciója a parlamentben. Az NMS 2026. októberi felmérése szerint az előrehozott választás kiírását „a lakosság nagyjából fele” támogatja. Ez egyetlen ügynökség egyetlen mérése; a többi felmérésről közvélemény-kutatási elemzésünk szól.

A szlovák idézeteket saját fordításunkban közöljük; az eredeti szöveg a forrásokban olvasható.

Mit jelent ez a Volebný test számára

A teszt ugyanúgy működik, bármikor lesz is a választás: az Ön válaszait a pártok álláspontjaival veti össze, nem az időponttal. Ha a Nemzeti Tanács elfogadná a lerövidítésről szóló határozatot, a választás napját beírjuk az útmutatóba, újraszámoljuk a határidők naptárát, és ellenőrizzük, változott-e az induló pártok listája. A szavazatok mandátumokká alakítását a 150 mandátum elosztásáról szóló elemzés mutatja be, a frakciók eddigi kulcsszavazásait pedig a szavazások áttekintése.