Hogyan osztják el a Nemzeti Tanács 150 mandátumát

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának (Národná rada Slovenskej republiky) 150 képviselője van, akiket négy évre, arányos rendszerben választanak (az alkotmány 73. és 74. cikke). A következő rendes választást legkésőbb 2027 szeptemberében kell megtartani; a pontos napot még nem tűzték ki. Korábban csak akkor lehetne választás, ha a parlament ezt legalább 90 szavazattal elfogadott határozatban döntené el (az alkotmány 73. cikkének (3) bekezdése), ilyen javaslat azonban jelenleg nincs napirenden.

A mandátumelosztás szabályait a választójog gyakorlásának feltételeiről szóló 180/2014. sz. törvény tartalmazza. A legutóbbi, 2023. szeptember 30-i választás hivatalos számaival mutatjuk be őket.

Egy választókerület, egy szavazólap

A Nemzeti Tanács választásán Szlovákia egész területe egyetlen választókerületet alkot (44. §). Minden párt vagy koalíció ezért egyetlen országos jelöltlistát állít legfeljebb 150 jelölttel, és minden településen ugyanazok közül a szavazólapok közül lehet választani. Független jelöltek nem indulhatnak: jelöltlistát csak bejegyzett politikai párt vagy pártkoalíció nyújthat be (50. §).

A választó egyetlen szavazólapot, egy párt szavazólapját teszi a borítékba. Ezen legfeljebb négy jelölt sorszámát karikázhatja be, akiket előnyben részesít (58. § (5) bek.). Ha többet karikáz be, a szavazat a pártnak érvényes, a preferenciaszavazatokat azonban nem veszik figyelembe (62. § (2) bek.). Ha a borítékban több szavazólap van, mindegyik érvénytelen (62. § (1) bek.).

1. lépés: ki jut át a küszöbön

Az Állami Bizottság először megállapítja, hány érvényes szavazatot kaptak az egyes listák, és kizárja azokat, amelyek nem érték el a küszöböt (66. §):

• 5% az érvényes szavazatokból egy önálló pártnak,
• 7% egy két- vagy hárompárti koalíciónak,
• 10% egy legalább négypárti koalíciónak.

A kizárt listák szavazatait a továbbiakban nem veszik figyelembe. Ha senki sem lépné át a küszöböt, a bizottság egy-egy százalékponttal addig csökkentené, amíg legalább két lista át nem jut (67. §).

2023-ban 2 967 896 érvényes szavazat volt, így az 5% 148 395 szavazatot jelentett. 25 lista indult, és hét lépte át a küszöböt. Legközelebb a Republika állt hozzá, amelynek 7296 szavazat hiányzott (4,75%-ot kapott), utána a Szövetség (Aliancia) 4,38%-kal, amelynek 18 212 szavazat hiányzott. A mandátum nélkül maradt 18 lista együtt 496 036 szavazatot, vagyis az érvényes szavazatok 16,71%-át kapta.

2. lépés: az országos választási szám

A továbbjutott listák szavazatait összeadják, és elosztják 151-gyel, vagyis eggyel többel, mint ahány mandátum van. Az egész számra kerekített eredmény az országos választási szám (republikové volebné číslo, 68. § (1) bek.), azaz egy mandátum „ára”.

2023-ban: a hét lista 2 471 860 szavazata ÷ 151 = 16 369,93, kerekítve 16 370 szavazat.

Minden lista annyi mandátumot kap, ahányszor az országos választási szám egészen belefér a szavazataiba (68. § (2) bek.). A 150 helyett 151-gyel való osztás miatt egy mandátum „ára” valamivel alacsonyabb, így szinte minden mandátumot ebben a lépésben osztanak ki. Ha eggyel több mandátumot osztanának ki, mint amennyi van, azt a legkisebb maradékkal rendelkező listától vonnák el (68. § (3) bek.).

3. lépés: a legnagyobb maradékok

Az első osztás után megmaradt mandátumokat egyenként a legnagyobb maradékkal rendelkező listák kapják; egyenlőség esetén a több szavazatot kapott lista (68. § (4) bek.).

2023-ban az első osztás 148 mandátumot osztott ki, így kettő maradt. A legnagyobb maradéka a Hlasnak volt (10 795 szavazat), utána a Smernek (9847). A PS 9296 szavazatos maradékkal nem kapott újabb mandátumot, pedig a Smertől csak 551 szavazat választotta el.

A 2023-as eredmény pártonként

A szavazatok, a százalékok és a mandátumok a Szlovák Statisztikai Hivatal hivatalos adatai; táblázata a százalékokat két tizedesjegyig, kerekítés nélkül közli. A köztes oszlopokban szereplő számítás a miénk, és pontosan kiadja a hivatalos mandátumelosztást. Az „OĽANO és barátai” listát a ma Hnutie Slovensko nevet viselő mozgalom nyújtotta be, más pártok jelöltjeivel; egypárti lista volt, ezért rá az 5%-os küszöb vonatkozott.

Mivel a küszöb alatti listák szavazatai nem számítanak, a továbbjutott pártok nagyobb arányban kapnak mandátumot, mint amekkora a szavazataik aránya. A Smer az érvényes szavazatok 22,94%-át és a mandátumok 28%-át kapta (150-ből 42-t). A továbbjutott listák szavazataihoz viszonyítva 27,55%-ot ért el, ami már szinte pontosan megfelel a mandátumainak.

Ki lesz képviselő a listáról

A párt mandátumait a jelöltek abban a sorrendben kapják meg, ahogyan a szavazólapon szerepelnek, egy kivétellel. Az a jelölt, akit a párt szavazóinak legalább 3%-a bekarikázott, előre kerül. Ha több ilyen jelölt van, egymás közötti sorrendjüket a preferenciaszavazatok száma határozza meg (68. § (5) bek.). A többiek pótképviselők lesznek (68. § (6) bek.), és a megüresedő mandátumokat ugyanezen szabály szerint töltik be (71. §).

A 3%-os küszöböt a párt szavazataiból számítják, nem az összes szavazatból. A 2023-as eredmények alapján ez nagyjából 20 431 preferenciaszavazatot jelentett a Smernél, 15 994-et a PS-nél, 13 092-t a Hlasnál, 7924-et az OĽANO és barátainál, 6075-öt a KDH-nál, 5629-et az SaS-nél és 5010-et az SNS-nél (saját számításunk).

A választók széles körben élnek a preferenciaszavazással. 2023-ban az érvényesen szavazók 83,25%-a legalább egy jelöltet bekarikázott (2 967 896-ból 2 470 782). A parlamentbe jutott hét pártnál ez az arány a PS 73,95%-ától az SNS 89,00%-áig terjedt.

Pótképviselők és a külföldi szavazatok

Azok a jelöltek, akik nem jutottak be a parlamentbe, nem tűnnek el: pártjuk pótképviselői lesznek. Ha egy mandátum megüresedik, például a képviselő lemondása vagy halála miatt, ugyanannak a pártnak egy pótképviselője lép a helyére; itt is az élvez elsőbbséget, aki a preferenciaszavazatok legalább 3%-át megkapta, közülük pedig az, aki a legtöbbet (71. § (1) bek.). Pótképviselő lép be akkor is, ha egy képviselő a kormány tagja lesz: mandátuma az alkotmány szerint nem szűnik meg, csak a tisztség betöltése alatt szünetel (az alkotmány 77. cikkének (2) bekezdése, a törvény 71. §-ának (4) bekezdése). Ezért a kormányon lévő pártnak a parlamentben más emberei ülhetnek, mint akiket megválasztottak. Ha egy pártnak már nincs pótképviselője, a mandátum a választási időszak végéig betöltetlen marad (71. § (2) bek.).

A külföldről levélben szavazók szavazatait ugyanahhoz az országos eredményhez adják hozzá. Mivel csak egy választókerület van, a külföldön élő szlovákoknak nincsenek saját képviselőik vagy saját mandátumkvótájuk: szavazatuk pontosan ugyanannyit ér, mint az otthon leadott szavazat.

Három gyakorlati következmény

Az 5%-os küszöb sok szavazat sorsáról dönt. 2023-ban az érvényes szavazatok hatoda képviselet nélkül maradt. Az a párt, amely 4,9%-ot kap, semmit sem szerez, a szavazatai pedig gyakorlatilag a továbbjutottak között oszlanak meg. A koalíciókra magasabb küszöb vonatkozik: két, külön-külön 4%-os pártnak koalícióként együtt 7%-ra volna szüksége, nem 5%-ra.

A régió nem számít. Mivel az egész ország egy választókerület, a pozsonyi és a kassai szavazat ugyanannyit ér, és a csak az ország egy részén erős pártnak is át kell lépnie az országos küszöböt. Regionális mandátumelosztás sincs: hogy melyik régióból hány képviselő kerül be, attól függ, kik szerepelnek a listákon, és kiket karikáznak be a választók.

A karikázás megváltoztatja a sorrendet. A lista sorrendjét a párt határozza meg, de az elegendő preferenciaszavazatot kapó jelölt előreléphet. Ha konkrét embereket szeretne támogatni, nem elég a pártra szavazni; be kell karikáznia őket (legfeljebb négyet).

Mi változhat 2027-ig

A Nemzeti Tanács második olvasatban tárgyalja a választási törvény módosítását. Ez többek között a külföldi levélszavazást a nagykövetségeken és konzulátusokon történő szavazással váltaná fel, megemelné a választási letétet, és az STVR által ismertetett kompromisszum szerint a választók négy helyett két jelöltet karikázhatnának be; a 3%-os küszöb megmaradna. 2026. október 16-ig a módosítást nem fogadták el. Ha a parlament elfogadja, frissítjük ezt az elemzést és a választási útmutatót.

Egyelőre sem a választás pontos napja, sem a jelöltlisták nem ismertek: a pártok legkésőbb 90 nappal a választás előtt nyújtják be listáikat, és az egyes listák számát sorsolás dönti el. Amint közzéteszik őket, felvesszük őket az útmutatóba.