Mit mutatnak a választási felmérések: négy intézet, 2026 október

2026 októberében négy közvélemény-kutató tett közzé pártpreferencia-adatokat: az NMS, az Ipsos, a Focus és az AKO. November 4-ig egyetlen novemberi mérés sem jelent meg. Mindegyik másképp kérdez, ezért a számaik nem vonhatók össze egyetlen „helyes” eredménnyé. Itt egymás mellé tesszük őket, és leírjuk, mire lehet belőlük következtetni és mire nem. Tesztünk eredménye nem függ a felmérésektől, és ez a szöveg senkinek sem tanácsolja, kire szavazzon.

Röviden:

• A PS mind a négy felmérésben az első (17,4–19,5%), a Smer a második (16,6–18,4%). A különbség 0,2 és 2,5 pont között van, és egyik felmérésben sem haladja meg a hibahatárt.
• A Republika mindenhol a harmadik, de minden párt közül a legnagyobb a szórása: 10,4 és 14,2% között mozog.
• Nyolc párt négyből három felmérésben átlépi az 5%-ot. A Demokrati az NMS-nél éppen a küszöb alatt van (4,9%), máshol fölötte (5,1–5,8%).
• A 76 mandátum egyik intézetnél sem jön össze sem a mai koalíciónak (44–46 mandátum), sem a PS, a SaS, a KDH és a Demokrati együttes számának (62–71).
• Abban a két felmérésben, amely ezt az adatot közli, a „nem tudom” válaszolók csoportja ugyanakkora vagy nagyobb, mint a legerősebb párt szavazótábora.

Négy felmérés egymás mellett

Az oszlopok az adatfelvétel időrendjét követik, a legrégebbitől a legújabbig. A számok százalékok, úgy, ahogy az egyes intézetek közölték őket.

A sorok sorrendje a négy szám egyszerű átlagát követi, amely csak a rendezésre szolgál. Az átlagot nem közöljük eredményként, mert eltérő módszereket keverne.

Miért nem ugyanaz a mérés

Ugyanaz a százalék nem mindegyik felmérésben jelenti ugyanazt. A táblázat megmutatja, miben különböznek.

Az időzítés is számít. Az első mérés kezdete és az utolsó vége között csaknem négy hét telt el. Közben, október 14-én a parlament elfogadta a 2027-es költségvetést, az AKO adatfelvétele alatt pedig megtartották az október 24-i megyei és önkormányzati választásokat. Hogy ezek az események változtattak-e valamin, ezekből a számokból nem derül ki: az intézetek más napokon és más módon mértek.

PS és Smer: sorrend igen, győztes nem

Az első és a második közötti különbség az NMS-nél 1,7, a Focusnál 0,4, az Ipsosnál 0,2, az AKO-nál 2,5 pont. Ez egyértelmű sorrendnek hangzik, a mintavételi hibával együtt azonban már korántsem az.

Az NMS a PS-re 16,3–22,7%-os, a Smerre 14,7–20,9%-os intervallumot ad. A Focus 14,7–20,1%-ot és 14,3–19,7%-ot közöl. Mindkét pár szinte teljesen átfedi egymást. Az Ipsos nyíltan kimondja, hogy a különbség „nem statisztikailag szignifikáns”, és saját szimulációjában 52% esélyt ad a PS-nek és 47%-ot a Smernek a győzelemre, ha az adatfelvétel idején szavaznának. Az AKO-ról szóló cikk nem közöl intervallumot. Ha mi magunk számoljuk ki az egyszerű képlettel 668 válaszra, mindkét pártnál körülbelül ±3 pontot, a különbségüknél pedig körülbelül ±4,5 pontot kapunk, ami több a mért 2,5 pontnál.

Ugyanígy kell olvasni minden hírt, amely fél pontos „emelkedésről” vagy „zuhanásról” szól. Az NMS szerint az 5% körüli pártnál ±1,7 pont, a 20% fölötti pártnál ±3,3 pont a hibahatár.

Ahol az intézetek eltérnek

A legnagyobb a Republika szórása: az NMS 14,2%-ot mért nála, a többiek 10,4–11,3%-ot. Szeptemberben is hasonló volt a kép (az NMS-nél 15,6%, máshol 9,7–12,8%), vagyis nem egyhavi kilengésről, hanem tartósabb különbségről van szó az intézetek között.

A második minta az adatgyűjtés módjával függ össze. A Hlas és az SNS szeptemberben és októberben is alacsonyabb értéket kap a két, csak online készült felmérésben (októberben a Hlas 5,9 és 6,6%, az SNS 1,5 és 2,0%), mint abban a kettőben, ahol kérdezőbiztos is van (a Hlas 8,5 és 8,2%, az SNS 3,5 és 4,5%). A Smernél októberben fordított az arány: online 17,8 és 18,4%, másként 17,0 és 16,6%. Megbízható magyarázatunk nincs. Csak annyit tudunk, hogy az NMS saját leírása szerint a mintája az online népességre reprezentatív, és hogy az AKO a 66 éves és idősebbek körében magas támogatást mér a Smernek (36%) és a Hlasnak (16%), igaz, kis almintában. Hogy melyik módszer jár közelebb az igazsághoz, csak a választáson derül ki.

Mi változott szeptember óta

A változások százalékpontban, intézetenként. Az NMS és az AKO esetében ezeket maguk közlik; az Ipsosnál és a Focusnál két közölt szám különbségéről van szó. Az AKO szeptemberi mintája kétszer akkora volt (2000 fő).

Az intézetek ritkán értenek egyet az irányban. Mind a négynél csak az SNS mozdul ugyanarra (lefelé), és egy nullával a KDH (felfelé), és mindkét változás kisebb a hibahatárnál. A Republikánál három intézet csökkenést, egy növekedést mért. A Smernél kettő áll kettővel szemben. Egyetlen hónapból ezért nem olvasható ki tendencia.

Az 5%-os küszöb: fél pont és tíz mandátum

Az 5% alatti párt nem kap semmit, a rá leadott szavazatok gyakorlatilag a többieknek jutnak. E modellek szerint így a szavazatok 14,8–19,4%-a maradna képviselet nélkül (saját összegzésünk). Egyedül az Ipsos közöl esélyeket a parlamentbe jutásra: KDH 94%, Hlas 85%, Demokrati 56%, Magyar Szövetség 12%.

Hogy látható legyen, mennyi múlik ezen, a felméréseket végigszámoltuk a törvényes eljárással, amelyet a 150 mandátum elosztásáról szóló cikkünk ismertet. Mindig csak egy párt számát változtattuk meg, a többit érintetlenül hagytuk.

Ha egy küszöbön álló párt bejut, a többiek nagy része egy-két mandátumot veszít, ha kimarad, egy-három mandátumot nyernek. Egyetlen sor tehát az egész parlament matematikáját megváltoztathatja, pedig a különbség gyakran kisebb annál, amit egy felmérés egyáltalán ki tud mutatni. Ezek szemléltető számítások, nem előrejelzések.

A mandátumok

A mandátumszámok az intézetek saját közlései. A százalékokból végzett ellenőrző számításunk az Ipsosnál és a Focusnál ugyanazt adja, az NMS-nél és az AKO-nál egy mandátummal tér el két párt között. Ennek oka a kerekítés: csak kerekített százalékok állnak rendelkezésünkre.

És néhány összeg, amelyet Ön is ellenőrizhet:

Ezek a sorok nem jövőbeli koalíciók. Az első a mai kormány, a többi csupán az összeadáshoz használt csoportosításunk, és a pártok maguk is kizárnak bizonyos együttműködéseket. A táblázatból egyetlen dolog következik: e sorok egyike sem éri el önmagában a 76 mandátumot.

A bizonytalan választók

A modellek csak azokat osztják el, akik pártot választottak. Az AKO felmérésében a megkérdezettek 66,8%-a tudott pártot megnevezni, a Focusnál 73,5%-uk. A „nem tudom” választ az AKO-nál 19,1%, a Focusnál 12,8% adta.

Az összes megkérdezettre átszámítva a PS 19,1%-a az AKO-nál az összes válaszadó körülbelül 12,8%-a, vagyis kevesebb, mint ahányan nem tudják. A Focusnál a PS 17,4%-a szintén körülbelül 12,8%, és pontosan ennyi a bizonytalan is. Ez durva számítás, mert az intézetek súlyozzák az adatokat, de jól mutatja a nagyságrendet: a még nem döntöttek csoportja akkora, mint a legerősebb párt, vagy nagyobb. Szeptemberhez képest (AKO 14,6%, Focus 14,7%) az arány nem egyformán változik: az AKO-nál nőtt, a Focusnál csökkent.

Hogyan használja a felméréseket a Volebný test

A felmérések egyetlen dologról döntöttek: mely pártok szerepelnek a tesztben. A szabály szerint egy pártnak a négy intézet legutóbbi felmérései közül legalább háromban el kell érnie a 2%-ot. Az októberi számokkal újra ellenőriztük, és a válogatás nem változik: mind a tizenkét párt megfelel neki, az SNS éppen három felmérésben (az NMS-nél 1,5%-on áll). A Za ľudí egyetlen olyan felmérésben sem éri el a 2%-ot, amely közli.

Az Ön egyezésének számítására a felméréseknek nincs hatásuk: csak az Ön válaszait vetjük össze a pártok álláspontjával. A barométerünk sem felmérés, és nem is így kell olvasni. A törvény szerint a felmérések eredményei a választás napját megelőző 48 órában nem hozhatók nyilvánosságra; a további időpontok a választási útmutatóban találhatók.

Mikor frissítjük a szöveget

Az NMS általában a hónap első felében publikál, a többi intézet többnyire később. Amint megjelennek a novemberi mérések, hozzáadjuk őket, és a változást bejegyezzük a módszertan módosítási naplójába. Minden szám az intézet sajtóközleményéből vagy megbízójának cikkéből származik; a hivatkozások a források listájában találhatók.