Szlovákia pártjai röviden: ki kicsoda a 2027-es választás előtt

A szlovák parlament, a Nemzeti Tanács (Národná rada) választását legkésőbb 2027 szeptemberében kell megtartani; a pontos napot még nem tűzték ki. A választást a Nemzeti Tanács elnöke írja ki, legkésőbb 110 nappal a szavazás előtt. Előrehozott választáshoz a Nemzeti Tanács legalább 90 képviselő által megszavazott határozata kellene (az Alkotmány 73. cikkének 3. bekezdése); 2026. október 15-ig senki sem nyújtott be ilyen javaslatot. 150 képviselőt választanak négy évre, egyetlen, az egész országot lefedő választókerületben. Egy pártnak az érvényes szavazatok legalább 5%-a kell, két vagy három párt koalíciójának 7%, négy vagy több párt koalíciójának 10%.

A teszt tizenkét pártot tartalmaz: nyolcat, amely a felmérésekben átlépi az 5%-os küszöböt vagy közel áll hozzá, és további négyet, amelynek képviselői vannak a Nemzeti Tanácsban, vagy rendszeresen szerepel a felmérésekben: az SNS-t, a Magyar Szövetséget, a Sme rodinát és a Právo na pravdut.

2023 októbere óta a kormányt a Smer, a Hlas és az SNS alkotja, Robert Fico miniszterelnök vezetésével. A többi kilenc párt ellenzékben van; közülük ötnek (Republika, Magyar Szövetség, Demokrati, Sme rodina és Právo na pravdu) nincs képviselője a Nemzeti Tanácsban. A 2026. szeptemberi és októberi négy felmérés egyike sem ad a három kormánypártnak együtt 76 mandátumos többséget: a közvélemény-kutatók mandátumbecslései szerint 40–49 mandátumot kapnának.

A tizenkét párt egy táblázatban

A 2023-as eredmények a Statisztikai Hivatal hivatalos adatai. A felmérések oszlopa a négy közvélemény-kutató legutóbbi felmérésének legalacsonyabb és legmagasabb eredményét mutatja: NMS (október 1–5.), Ipsos a Denník N számára (szeptember 18–22.), AKO a JOJ 24 számára (szeptember 10–21.) és Focus (2026. szeptember 1–7.). Az első három választási modellt közöl, a Focus a már döntött választók körében mért arányokat; az AKO és a Focus felmérésében a megkérdezettek mintegy 15%-a felelte, hogy „nem tudja”. Az iránytűn a −100 a baloldalt vagy a progresszív pólust, a +100 a jobboldalt vagy a konzervatív pólust jelenti; a pozíció a mi számításunk a pártok tesztállításokkal kapcsolatos álláspontjaiból, ugyanaz, mint a politikai iránytű oldalán. Az egyezés százaléka azt mutatja, mennyire hasonlóan válaszol két párt a teszt 42 állítására. Az 504 álláspontból 65 becsült, mert a párt közvetlenül nem nyilatkozott a kérdésről; a legtöbb a Právo na pravdunál (14), a Sme rodinánál (13) és a Magyar Szövetségnél (11) van. Az adatok 2026. október 17-i állapotot tükröznek.

Smer – sociálna demokracia

A Smer 1999-ben jött létre a Demokratikus Baloldal Pártjából kiválva, és alapítása óta Robert Fico vezeti. 2006 és 2010, valamint 2012 és 2020 között kormányzott, a 2023-as választást megnyerte, frakciójának ma 41 tagja van. 2023 októbere óta a Hlasszal és az SNS-sel közös kormányt vezeti. Az Európai Szocialisták Pártja 2025 októberében kizárta.

Mit javasol: teljes összegű 13. havi nyugdíjat minden nyugdíjasnak, amelyet a kormányzás feltételéül szabott (2023-as program); progresszív adózást, amelyhez 2025-ben új, 30 és 35 százalékos kulcsok kerültek (a Nemzeti Tanács szavazása); semmilyen katonai segítséget Ukrajnának (2023-as program); a vétójog megtartását az EU-ban mint „vörös vonalat” (2024-es program).

A tesztben: legnagyobb egyezés: Hlas (89%); legkisebb: SaS (39%). A párt oldala: Smer

Progresívne Slovensko (Progresszív Szlovákia)

A Progresívne Slovensko (PS) 2017-ben alapított liberális mozgalom, az ALDE párt és a Renew Europe frakció tagja. 2022 óta Michal Šimečka vezeti. 33 képviselője van, és a 2024-es európai parlamenti választást 27,8%-kal megnyerte. A legerősebb ellenzéki párt, és kizárta a választások utáni együttműködést a Smerrel, a Hlasszal, az SNS-sel és a Republikával.

Mit javasol: a Különleges Ügyészség visszaállítását (korrupcióellenes csomag, 2026); az adóterhek áthelyezését a munkáról a vagyonra és a környezetvédelmi adókra (TRESK-terv); élettársi kapcsolatot minden pár számára (program); Ukrajna uniós tagságát (a Nemzeti Tanács szavazása, 2026).

A tesztben: legnagyobb egyezés: Demokrati (82%); legkisebb: Republika (30%). A párt oldala: PS

Hlas – sociálna demokracia

A Hlast 2020-ban Peter Pellegrini és más, a Smerből kilépett képviselők alapították. Több távozás után frakciójának 24 tagja van. Pellegrinit 2024-ben köztársasági elnökké választották, 2024 júniusa óta a pártot Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter vezeti. A Hlas kormányon van, alelnöke, Richard Raši a Nemzeti Tanács elnöke.

Mit javasol: teljes összegű 13. havi nyugdíjat, amelyből az elnök szerint a párt „semmilyen körülmények között” nem enged (strana-hlas.sk, 2026); az üzletláncok árrésének korlátozását és 5%-os áfát az alapélelmiszerekre (2023-as program); hogy az EU külpolitikájáról csak egyhangúlag döntsenek (2023-as program); a közösségi média tilalmát a 16 év alatti gyerekeknek (strana-hlas.sk, 2026).

A tesztben: legnagyobb egyezés: Smer (89%); legkisebb: SaS (46%). A párt oldala: Hlas

Hnutie Slovensko (Szlovákia Mozgalom)

A Hnutie Slovenskót 2011-ben Igor Matovič alapította, és ma is ő vezeti; 2023-ig OĽaNO volt a neve. A 2020-as választást korrupcióellenes programmal nyerte meg, és 2023-ig vezette a kormányt. 2023-ban a Kresťanská únia és a Za ľudí jelöltjeivel közösen indult; a Za ľudível közös frakciójának ma 12 tagja van. Ellenzékben van, és kizárta, hogy a Smerrel, a Hlasszal, az SNS-sel vagy a Republikával kormányozzon.

Mit javasol: a Különleges Ügyészség és a NAKA rendőrségi egység visszaállítását és a politikusok életjáradékának eltörlését mint a kormányba lépés feltételeit (obycajniludia.sk, 2026); törvényt a vagyon eredetének igazolásáról, akár 100%-os pótadóval (2023-as program); energiaár-plafont a háztartásoknak és a cégeknek egyaránt (2023-as program); nem támogatja az azonos nemű párok örökbefogadását (2023-as program).

A tesztben: legnagyobb egyezés: KDH (81%); legkisebb: Republika (54%). A párt oldala: Hnutie Slovensko

KDH (Kereszténydemokrata Mozgalom)

A KDH 1990-ben alakult, több jobbközép kormányban vett részt, és az Európai Néppárt tagja. 2020 óta Milan Majerský vezeti. 2023-ban hét év után jutott vissza a parlamentbe, 12 képviselője van. Ellenzékben van, önállóan akar indulni, és kizárta, hogy a Smerrel, a Hlasszal vagy az SNS-sel kormányozzon.

Mit javasol: egységes jövedelemadó-kulcsot mindenkinek, levonható tételekkel (2023-as program); a várható élettartamhoz kötött nyugdíjkorhatárt (2023-as program); a házasságot mint férfi és nő kapcsolatát, és nem támogatja az azonos nemű párok örökbefogadását (2023-as program); a vétójog megtartását az EU-ban (2024-es program). 2025-ben képviselői adták a döntő szavazatokat a kulturális-etikai kérdésekben való szuverenitásról szóló alkotmánymódosításhoz (a Nemzeti Tanács szavazása).

A tesztben: legnagyobb egyezés: Hnutie Slovensko és Demokrati (egyaránt 81%); legkisebb: Republika (51%). A párt oldala: KDH

SaS (Szabadság és Szolidaritás)

Az SaS-t 2009-ben Richard Sulík közgazdász alapította; a párt az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) tagja, 2010 és 2012, valamint 2020 és 2022 között kormányon volt. 2024 márciusa óta Branislav Gröhling vezeti, Sulík 2026 áprilisában kilépett a pártból. 11 képviselője van, ellenzékben van, és 2026 októberében elsőként mutatta be teljes programját 2027-re, „Reštart Slovenska” címmel.

Mit javasol: egységes 19%-os jövedelemadót (2027-es program) és áfát (2027-es program); 13. havi nyugdíjat csak a mediánnyugdíj alatti nyugdíjasoknak (2027-es program); a Különleges Ügyészség visszaállítását (2027-es program); az EU- és NATO-tagság alkotmányba foglalását (2027-es program); élettársi kapcsolatot az azonos nemű pároknak is (2027-es program).

A tesztben: legnagyobb egyezés: Demokrati (83%); legkisebb: Republika (29%). A párt oldala: SaS

SNS (Szlovák Nemzeti Párt)

Az SNS 1990-ben bejegyzett nacionalista párt. 2012 óta Andrej Danko vezeti. Több távozás után frakciójának 8 tagja van. 2023 óta kormányon van, de 2026 szeptemberében képviselőinek többsége az ellenzékkel együtt megvonta a bizalmat Tomáš Taraba miniszterelnök-helyettestől, akit maga jelölt.

Mit javasol: különadót a bankokra és az energiacégekre, amelyhez a költségvetés támogatását köti (sns.sk, 2026); a stratégiai vállalatok állami ellenőrzését, a szankciók feloldását és az orosz kőolaj-, földgáz- és nukleárisfűtőanyag-szállítások helyreállítását, valamint a konfliktusövezetekbe irányuló fegyverszállítások leállítását (2023-as program); szigorúbb nyelvtörvényt, amely szerint a szlovák mindig elsőbbséget élvez (noviny.sk, 2024).

A tesztben: legnagyobb egyezés: Smer (86%); legkisebb: SaS (34%). A párt oldala: SNS

Republika (Köztársaság)

A Republikát 2021-ben Milan Uhrík alapította más, az ĽSNS-ből kilépett képviselőkkel; azóta Uhrík vezeti. 2023-ban hajszállal nem jutott be a parlamentbe, a 2024-es európai parlamenti választáson viszont 12,5%-kal harmadik lett, két képviselővel. A Nemzeti Tanácsban nincs képviselője, és sosem volt kormányon; a felmérésekben a harmadik.

Mit javasol: hogy az EU váljon újra gazdasági közösséggé, és ha ez nem sikerül, népszavazást a kilépésről (program); az Egyesült Államokkal kötött védelmi megállapodás felmondását mint az első lépést a semlegesség felé (nézetek és álláspontok); az Oroszország elleni szankciók azonnali feloldását (hnutie-republika.sk, 2025); hogy az áram-, gáz- és vízművek kerüljenek állami kézbe (hnutie-republika.sk, 2025).

A tesztben: legnagyobb egyezés: SNS (85%); legkisebb: SaS (29%). A párt oldala: Republika

Magyar Szövetség (Maďarská aliancia)

A Magyar Szövetség a szlovákiai magyar kisebbség pártja, amely más kisebbségeket, valamint a déli és keleti régiókat is képviselni kívánja. 2021-ben jött létre a Magyar Közösség Pártja, a Most–Híd és az Összefogás mozgalom egyesülésével, és az Európai Néppárt tagja. 2024 óta Gubík László vezeti. Országos szinten kizárja az együttműködést a Smerrel; 2026 májusában programszintű együttműködésről állapodott meg a PS-szel, de önállóan kíván indulni.

Mit javasol: a magyar hivatalos nyelvvé tételét és kétnyelvű közigazgatást a magyarok lakta területeken (13 pont, szovetseg.sk); az úgynevezett „lex Beneš” eltávolítását a büntető törvénykönyvből (madarska-aliancia.sk, 2026); hogy senki ne veszítse el a szlovák állampolgárságát, ha másikat szerez, és több pénzt a kisebbségi tanítási nyelvű iskoláknak (2023-as program); az EU-tagságot, amelynek szerinte nincs alternatívája (2024-es program). A kisebbségi kérdésekkel részletesen A magyar kisebbség és a pártok című elemzés foglalkozik.

A tesztben: legnagyobb egyezés: Hnutie Slovensko (79%); legkisebb: Republika (60%). A párt oldala: Magyar Szövetség

Demokrati (Demokraták)

A Demokrati centrista és jobbközép párt, az Európai Néppárt tagja. 2018-ban Spolu néven alakult, mai nevét 2023-ban vette fel az akkori miniszterelnök, Eduard Heger vezetésével, 2023 decembere óta pedig Jaroslav Naď volt védelmi miniszter vezeti. Saját képviselője nincs. Választás előtti koalíciót ajánl a többi ellenzéki pártnak.

Mit javasol: 17%-os egykulcsos adót (smedemokrati.sk, 2026); a Különleges Ügyészség és a NAKA visszaállítását, a 363. paragrafus és az orvosi időpontokért szedett díjak eltörlését (Hlboká orba); az EU- és NATO-tagság alkotmányba foglalását (smedemokrati.sk); Ukrajna támogatását, katonai segítséggel is (2023-as program).

A tesztben: legnagyobb egyezés: SaS (83%); legkisebb: Republika (37%). A párt oldala: Demokrati

Sme rodina (Család vagyunk)

A Sme rodina mozgalmat 2015-ben Boris Kollár vállalkozó alapította, és azóta is ő vezeti. 2016-ban jutott be a Nemzeti Tanácsba, 2020 és 2023 között kormányon volt, Kollár a parlament elnöke volt. 2023-ban kiesett a parlamentből. 2026 szeptemberében megállapodott, hogy Richard Sulík csapatával közös listán indul, és bejelentette, hogy nevét „Sme rodina a Sulíkovci”-ra változtatja.

Mit javasol: állami bérlakásokat, amelyeket kormányon is szorgalmazott (hnutie-smerodina.sk); a család meghatározását férfi, nő és gyerekek közösségeként (2020-as program); a NATO-ban maradást (Választási kalkulátor, 2023). Programja a nyugdíjakra, a születésszám ösztönzésére, az egyedülálló anyák támogatására és az élelmiszerárakra összpontosít.

A tesztben: legnagyobb egyezés: Hnutie Slovensko (79%); legkisebb: PS (61%). A párt oldala: Sme rodina

Právo na pravdu (Jog az igazsághoz)

A Právo na pravdu (PRAVDA) 2025 novemberében bejegyzett új párt, amelyet 2026 januárja óta Zoroslav Kollár ügyvéd és vállalkozó vezet. Választáson még nem indult. Jelszava: „Szlovákia az első”.

Mit javasol: vétójogot az EU minden tagállamának (program); az Oroszország elleni szankciók és az orosz kőolaj és földgáz behozatali tilalmának feloldását (program); döntő állami ellenőrzést a stratégiai energetikai vállalatok felett (program); egyetlen állami egészségbiztosítót (sajtóközlemény, 2026); a megyei önkormányzatok fokozatos megszüntetését (program).

A tesztben: legnagyobb egyezés: SNS (82%); legkisebb: PS (40%). A párt oldala: Právo na pravdu

A fő törésvonalak

A politikai iránytű két tengelyen helyezi el a pártokat (a pontos értékek a fenti táblázatban vannak). A gazdasági tengely (bal–jobb) 14 állításon alapul, amelyek a gazdaságról és az adókról, a megélhetésről és a lakhatásról, a nyugdíjakról és a juttatásokról, valamint az egészségügyről szólnak. A társadalmi tengely (progresszív–konzervatív) 12 állításon alapul a jogállamiságról és a demokráciáról, az értékekről és a társadalomról, az energiáról és a klímáról, valamint a migrációról. Az Ukrajnáról és Oroszországról, az EU-ról, a védelemről és a kisebbségekről szóló állítások nem számítanak bele az iránytűbe.

A gazdaságban a Smer áll a legtávolabb balra (−53,6), az SaS a legtávolabb jobbra (+82,1); az értékekben a Republika a legkonzervatívabb (+79,2), a PS a legprogresszívebb (−87,5). A három kormánypárt, a Republika és a Právo na pravdu a térkép ugyanabban a negyedében van: gazdaságilag balra, az értékekben a konzervatív oldalon. A PS, az SaS és a Demokrati jobboldali és progresszív. A KDH gazdaságilag jobboldali, az értéktengelyen pedig pontosan középen áll (0,0): a tengely a Különleges Ügyészséggel, a civil szervezetekkel és az STVR közmédiával kapcsolatos álláspontokat is méri, a KDH pedig a házasság és az abortusz kérdésében konzervatív, a jogállamiság kérdéseiben viszont a többi ellenzéki párttal tart. A Hnutie Slovensko, a Magyar Szövetség és a Sme rodina mindkét tengelyen közel áll a középhez.

Ugyanezek a vonalak látszanak a pártok javaslataiban is:

• Adók: a KDH, az SaS és a Demokrati egykulcsos jövedelemadót javasol; a Smer, a Hlas és az SNS 2025-ben megszavazta az új, 30 és 35 százalékos kulcsokat, a Republika pedig alacsonyabb kulcsot akar a legkisebb jövedelműeknek.
• Jogállamiság: a PS, a Hnutie Slovensko, az SaS és a Demokrati a Különleges Ügyészség visszaállítását ígéri; a KDH és a Magyar Szövetség bírálja megszüntetését, de visszaállítását nem ígérte; a Smer, a Hlas és az SNS 2024-ben megszüntette.
• Ukrajna és Oroszország: az Ukrajnának nyújtott állami katonai segítség újraindítását öt párt támogatja (PS, Hnutie Slovensko, SaS, Demokrati és Sme rodina), hat ellenzi, a KDH semleges. Az Oroszország elleni szankciók feloldását a Smer, az SNS, a Republika és a Právo na pravdu támogatja.
• Az azonos nemű párok kapcsolata: a PS és az SaS támogatja jogi elismerését; a Smer, a Hnutie Slovensko, a KDH, az SNS, a Republika és a Sme rodina határozottan ellenzi, a Hlas, a Magyar Szövetség, a Demokrati és a Právo na pravdu (becslés) inkább ellenzi.

Hogy miben értenek egyet a pártok, és miben állnak teljesen szemben egymással, azt Miben értenek egyet a szlovák pártok című elemzésünk mutatja be.

Hogyan hasonlíthatja össze a pártokat

Minden párt összes álláspontja a teszt állításairól, forrásokkal együtt, a pártok oldalain található, a tizenkét pártot egymás mellett pedig a pártok összehasonlításában találja. A választás időpontja, a szavazás módjai és a mandátumok elosztása a 2027-es parlamenti választásról szóló útmutatóban olvasható.

Ha szeretné megtudni, melyik párt áll a legközelebb az Ön nézeteihez, töltse ki a tesztet. A teszt ugyanazokkal az álláspontokkal veti össze az Ön válaszait, amelyekből a cikkben szereplő egyezést és iránytűt kiszámítottuk.